Elvarázsolt kastély
A magyar ellenzék olyan, mint az a
gyerekcsoport, akiket a dadus az elvarázsolt kastélyban felejtett. Sem
egymást, sem a kiutat nem találják, csak ácsorognak a csaló tükrök
előtt, és hol magasabbnak, hol szélesebbnek, hol pedig
megtöbbszörözve látják magukat.
A legbutább gyerek ezen a héten (is) az LMP lett.
Miután az ellenzéknél éppen, hogy csak
elmúlt az összefogás nevű partidrog hatása, amit nagyobb bulik előtt
szoktak tolni, a pártok és pártocskák újabb delíriumba estek. A külön
listák hírére mindegyikük hirtelen már mind a 21 Magyarországnak
járó EP-mandátumot magáénak látja.
Mindig sajnáltam, hogy abból az LMP-ből, aminek valójában indult a párt, végül semmi sem lett.
Ezt nagyjából annak köszönhetik, hogy – egy-két kivételtől eltekintve –
a ki kicsoda az emberiség selejtjében nagylexikonból szedték össze a
tagokat. Aztán hosszú évek aknamunkájával ők lettek a valaha
volt leghisztisebb párt.
Csak a legemlékezetesebbek közül: volt
már Karigeri és szakadás hisztijük, Schiffer-hisztijük,
mitmosolyogsz pofánb*szlak, avagy Robirobirobi-hisztijük,
Szél-Hadházy hisztijük, Ungár Péter a momentumos sátorban
hisztijük, Gyurcsány nem kínált meg a viszkiből
hisztijük, Ron Werberrel szakítós, fegyelmi bizottságos meg mindenféle
Demeter Márta-hisztijük. Ennyi hisztit egyetlen épkézláb párkapcsolat
sem bírna el, a pragmatista magyar társadalom és az aktivista LMP
viszonyából sem lesz soha szerelem. Ezt mutatják most a támogatottsági
adatok is: az LMP a legjobb indulattal is jó, ha az öt
százalékot eléri, vagyis az EP-választásokon nulla, azaz nulla
mandátumra számíthatnak.
Csakhogy ez a párt egy elvarázsolt
kastélyban bolyong. Látja magát a növesztő, sokszorosító tükrökben és
ami a legrosszabb elhiszi, hogy a kép valós. Nincs más magyarázat arra a
hurráoptimizmusra, amivel EP-listavezetőjük, Vágó Gábor végigturnézta a
sajtót a héten. A naivság mellett a szerénység teljes hiánya okoz még
ilyen tüneteket.
Az alapító, kilépő, kívülről támogató,
visszalépő, majd EP-listavezetői karriert befutó Vágó Gábor először a
Népszavában döntötte meg az egy interjúba sűríthető hülyeségek
Guinness-rekordját, csúcsán azzal a kijelentéssel, hogy
“A megfelelő embert kell a megfelelő helyre tenni. Az uniós választáson markáns zöld programunk lesz, ehhez pedig olyan zöld arc kell, mint amilyen én is vagyok”.
Hát jóvan, fiam, de mondd mán meg, hogy
mit tegyönk a ződ meg sárga fedelű kukába, mer itt a tanyán szemét
alig… oszt ha gyün a kukásautó, mégse maradjunk szégyenbe.
Félreértés ne essék, én nem állítom, hogy a
klímaváltozás, meg a környezettudatosság nem égetően fontos kérdés, de
azt igen, hogy zöld politikáról egy belpesti ficsúrpárt ne papoljon.
Legalábbis addig ne, amíg fővároson kívül nem támogatja őket nagyjából
senki, mert az elmúlt években következetesen ki sem tették a lábukat
Budapestről. Ezt a hiányt nem ebben a három hónapban fogják pótolni.
Az LMP “markáns zöld” terveit ezért körbe fogja röhögni a magyar társadalom.
Pláne, amikor EP-programjuk egyik legfontosabb pontja például a
poloskainvázió megállítása (sic!). Kár, hogy az emberinvázió
megfékezését már kevésbé tartják égető problémának.
Eme zöld program és önmaga hatása alatt Vágó Gábor aztán az ATV-ben még tovább ment. Mint mondta:
“A kongresszus azért választott engem, mert ez bennem van. Én ezt az üzenetet nem csupán zászlóra tudom tűzni, hanem képes vagyok arra is, hogy a zászlóm mögé tömegek jöjjenek.”
Tömegek. Mert az LMP egy hajrápárt szerinte
és májusra a mostani támogatottságukat meg fogják duplázni, így
legalább két EP-mandátumot is szerezhetnek.
Egyszerű matematikai képlettel szólva
viszont a kétszer nulla az továbbra is nulla. Aztán májusban, amikor ők
még mindig babonázva nézegetik majd magukat az elvarázsolt kastély
csalóka tükreiben, a kétharmad óriáskereke nyugodtan és olajozottan fordul egyet.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése