Nem irigylem magunkat az elkövetkező hónapokért. Az MSZP
ugyan utasította az államfőt, hogy mikorra írja ki a választást, de Áder
János nem szorult szocialista súgókra a dátumot illetően.
A kampány egy nagyon „komolyan veendő,
gyorsított ütemű alkalmi, politikai tömegmunka”, nem lehet róla
felületesen beszélni, de lábjegyzetben szabad elárulni, hogy az
értelmező szótárban rögtön utána a kampec értelmezése következik. A
kampányidőszak keveseknek okoz örömöt, a törzsszavazók személyük elleni
merényletnek veszik a meggyőzés bármiféle fajtáját.
Az új választási
törvény valóban ajtótól ajtóig kampányra kényszeríti a pártokat, és nem
mindenki örül az önkéntes rábeszélőknek. Már csak azért is idegesítő a
légkör a választás közeledtével, mert a Fidesz kétharmados kormányzását
az MSZP permanens ellenkórusa kísérte. A párt a választási vereség
másnapján elkezdte kampányhadjáratát, emlékezzünk Gyurcsány Ferencre,
aki szerint Orbán Viktor minden nap megbánja, hogy hatalomra került,
mert erről ő, a volt miniszterelnök gondoskodni fog. Mi ez, ha nem
fenyegető kampányüzenet, folytatva Orbán többéves démonizálásával,
mintegy összecementezve ezzel az ellenzéket? Aki látta vagy egyszer is
hallotta Vadai Ágnest megnyilvánulni, tudja, mire gondolok.
Meg kellene kérdezni Orbán Viktort, hatott-e a gyurcsányi átok, megbánta-e, hogy az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, rossz érzése van-e az alacsony infláció miatt, álmatlan éjszakái a gáz- és a villanyáram csökkenő árai miatt. Az ellenzék nem szívbajos, az elmúlt négy évben a mondanivalója kimerült abban, hogy nem és/vagy Orbán, takarodj! Most pedig, amikor fogy az idő, rájött arra, hogy más is kellene a nemeken és az Orbán takarodjon kívül. Nehezen fog menni, mert kampányuk gerince a hazugsággal kevert igazságmorzsa volt. A hazugság az alap mint szükséges és kitüntetett lézerfegyver. A Fidesz 2002-ben még azt hitte, hogy a tények magukért beszélnek. Egy triviálisan elvesztett választással fizetett a naivitásért. A hazugság, különösen, ha látványos és közérthető, beül a fülbe, mint a darázs, és ott zümmög egyre hangosabban. Minél durvábban, annál hatásosabban. A Fidesz – okulva az előzményekből – egyetlen hazugságot sem hagy szó nélkül, viszont egy jól fazonírozott valótlanságot sokkal látványosabban lehet forgatni, mint tényekkel vagy bizonyítékokkal terhelt bonyolult magyarázatot. Nincs igazán szégyellnivalójuk a kormánypártoknak: a rezsicsökkenéstől a határon túliak állampolgárságán át a családi gyermekkedvezményekig több megőrzendő pozitívummal kampányolhatnak.
A magyar választási gyakorlat azonban életveszély, mert az aktuális ellenzék látványosan megígérheti, hogy ha kormányra kerül, mindent megszüntet, szétver, bezár és megsemmisít, amit az előző kormány felépített. Ennél kártékonyabb politikai „haszon” kevés létezik. Az MSZP önvizsgálatot tarthatna például azért a kárörvendezésért, amivel a kormányt gúnyolta, amiért az a demográfiai helyzetet nem tudta kellően pozitív irányba befolyásolni. Mert mi a kampány üzenete? Mindent megszüntetünk, amit az Orbán-kormány adott. Hogy lehet így például gyereket vállalni? Az MSZP és társult spanjai nem bővelkednek programokban, de választóiknak elég annyi, hogy majd elzavarják a velejéig korrupt Orbán-kormányt, üzeni a velejéig korrupt előző kormány, ideiglenesen összefércelt barátaival, akik közül többen tartják a kést a másik nyakához, biztos, ami biztos. A győzelem latin neve: victoria. Ismerős?
Seszták Ágnes - mno.hu
Meg kellene kérdezni Orbán Viktort, hatott-e a gyurcsányi átok, megbánta-e, hogy az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, rossz érzése van-e az alacsony infláció miatt, álmatlan éjszakái a gáz- és a villanyáram csökkenő árai miatt. Az ellenzék nem szívbajos, az elmúlt négy évben a mondanivalója kimerült abban, hogy nem és/vagy Orbán, takarodj! Most pedig, amikor fogy az idő, rájött arra, hogy más is kellene a nemeken és az Orbán takarodjon kívül. Nehezen fog menni, mert kampányuk gerince a hazugsággal kevert igazságmorzsa volt. A hazugság az alap mint szükséges és kitüntetett lézerfegyver. A Fidesz 2002-ben még azt hitte, hogy a tények magukért beszélnek. Egy triviálisan elvesztett választással fizetett a naivitásért. A hazugság, különösen, ha látványos és közérthető, beül a fülbe, mint a darázs, és ott zümmög egyre hangosabban. Minél durvábban, annál hatásosabban. A Fidesz – okulva az előzményekből – egyetlen hazugságot sem hagy szó nélkül, viszont egy jól fazonírozott valótlanságot sokkal látványosabban lehet forgatni, mint tényekkel vagy bizonyítékokkal terhelt bonyolult magyarázatot. Nincs igazán szégyellnivalójuk a kormánypártoknak: a rezsicsökkenéstől a határon túliak állampolgárságán át a családi gyermekkedvezményekig több megőrzendő pozitívummal kampányolhatnak.
A magyar választási gyakorlat azonban életveszély, mert az aktuális ellenzék látványosan megígérheti, hogy ha kormányra kerül, mindent megszüntet, szétver, bezár és megsemmisít, amit az előző kormány felépített. Ennél kártékonyabb politikai „haszon” kevés létezik. Az MSZP önvizsgálatot tarthatna például azért a kárörvendezésért, amivel a kormányt gúnyolta, amiért az a demográfiai helyzetet nem tudta kellően pozitív irányba befolyásolni. Mert mi a kampány üzenete? Mindent megszüntetünk, amit az Orbán-kormány adott. Hogy lehet így például gyereket vállalni? Az MSZP és társult spanjai nem bővelkednek programokban, de választóiknak elég annyi, hogy majd elzavarják a velejéig korrupt Orbán-kormányt, üzeni a velejéig korrupt előző kormány, ideiglenesen összefércelt barátaival, akik közül többen tartják a kést a másik nyakához, biztos, ami biztos. A győzelem latin neve: victoria. Ismerős?
Seszták Ágnes - mno.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése