A 19. század vége fellendülést hozott, a jegyzéseket
Bécsben, Frankfurtban és Londonban is közölték.
Ma százötven éve nyitott meg a tőzsde Budapesten. A
parketten kezdetben kizárólag értékpapírok forogtak, majd 1868-ban magába
olvasztotta a Gabonacsarnokban folyó tevékenységet. Az államosítások után a
baloldali kormány 1948. május 25-én feloszlatta a Budapesti Áru- és
Értéktőzsdét (BÁÉT). A rendszerváltást követően, negyvenkét évnyi szünet után,
1990. június 21-én nyílt meg ismét.
Az Alpár Ignác tervei alapján épült, Szabadság téri,
szecessziós épületbe 1905-ben költözött be a tőzsde (Fotó: MH)
A budapesti börze a kiegyezést megelőző politikai
csatározások közepette kezdte meg működését a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti
székházában 1864. január 18-án, vagyis pontosan ma 150 éve. A tőzsdén kezdetben
kizárólag értékpapírok forogtak, majd 1868-ban magába olvasztotta a
Gabonacsarnokban folyó tevékenységet is, ekkor vette fel a Budapesti Áru- és
Értéktőzsde (BÁÉT) nevet. Az első tőzsdekrach 1873 májusában következett be,
amikor már tizenöt ipari és 550 pénzintézeti részvénytársaság papírjait
vezették be, a befektetők bizalma csak jó másfél évtized múlva tért vissza. A
pesti tőzsde a válság kitörésének évében foglalta el új székhelyét a mai Szende
Pál és Apáczai Csere János utca sarkán, ahonnan 1905-ben költözött át a
Szabadság térre, az Alpár Ignác tervei alapján épült szecessziós
Tőzsdepalotába.
A 19. század vége ismét fellendülést hozott, a magyar tőzsde
nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 1889-től a budapesti jegyzéseket Bécsben,
Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték, a kilencvenes évektől
telefonon tartották a kapcsolatot. A századfordulón 310, az első világháború
kezdetekor már csaknem ötszáz értékpapírral kereskedtek a parketten, az éves
forgalom az utolsó békeévben, 1913-ban elérte az egymillió darabot. Ugyanebben
az esztendőben csaknem másfél millió tonna gabona fordult meg a tőzsdén, amivel
a BÁÉT Európa vezető gabonatőzsdéjének számított.
Az első világháború kitörésekor a tőzsdét bezárták, csak az
alkuszok közvetítésével forogtak papírok, kapuit csak 1919. október 20-án, a
Tanácsköztársaság bukása után nyitotta meg ismét. Az ezt követő időszak vágtató
inflációja soha nem látott magasságokba röpítette a forgalmat, aminek csak a
pengő 1927-es bevezetése vetett véget.
A nagy gazdasági világválság kezdetét jelentő 1929. októberi
New York-i tőzsdekrach Budapesten is letörte az értékpapírok árfolyamát, a
tőzsde 1931. július 14-én a német bankzárlat és a kontinens bankjainak
többségére kiterjedő pénzügyi összeomlás miatt ismét bezárta kapuit. A
hivatalos forgalom csak 1932 áprilisában indult meg, a fellendülés 1934-ben kezdődött
és 1936-ban tetőzött.
Az ország második világháborús hadba lépése soha nem látott
mértékű árfolyam-emelkedést indított el, a nehézipari, hadiipari papírok
kurzusa több száz százalékkal emelkedett. A részvények magánforgalmát 1942-ben
megtiltották, s maximálták a napi árfolyam-elmozdulást, a kereskedés Budapest
ostroma kezdetéig, 1944. december közepéig zajlott.
A második világháborút követő hiperinfláció idején valutával
és arannyal kereskedtek a romos épületben, amelyet hivatalosan a forint
bevezetésekor, 1946. augusztus elsején nyitottak meg ismét. A tőzsde régi
fényét nem nyerte vissza, a cégek háborús veszteségeik miatt nem fizettek
osztalékot, az árfolyamok egyre mélyebbre zuhantak. A „fordulat évében”, az
államosítások után a kommunista irányítás alá került kormány 1948. május 25-én
feloszlatta a BÁÉT-et, a Szabadság téri palotát állami tulajdonba vette, itt
előbb a Lenin Intézet, később a Technika Háza, majd 1957-től 2009-ig a Magyar
Televízió működött.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a demokratikus rendszerváltást
követően, 42 évi szünet után, 1990. június 21-én nyílt meg ismét 41 alapító
taggal. Az induláskor mindössze egyetlen részvénnyel, az IBUSZ-szal lehetett
kereskedni. A tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedés 1995-ig folyt, ezután
három évig párhuzamosan zajlott kereskedés a teremben és a távkereskedési
rendszerben, majd 1998 novemberében bevezették az új távkereskedési rendszert.
Az első kereskedési terem a Váci utcai Trade Centerben volt,
1992-től a Deák Ferenc utcai patinás épületben zajlott a kereskedés, a BÉT 2007
márciusában költözött az Andrássy útra, az egykori Herzog-palotába. A BÉT a
kilencvenes évek elején számos cég (Skála-Coop, Mol, OTP, Richter Gedeon,
Globus) magánosításában játszott kulcsszerepet. Az értéktőzsde és a Budapesti
Árutőzsde 2005. november másodikán lezárult egyesülése óta egy helyen működik
az érték- és hitelpapír, valamint az áruszekció.
A versenyképesség megőrzése érdekében 2002-ben az új
tőzsdetanács az önálló jogi személy szervezeti forma helyett a gazdasági
társasági forma mellett döntött, megalakult a Budapesti Értéktőzsde
Részvénytársaság (2006 áprilisától zártkörűen működő részvénytársaság).
A BÉT tulajdonosi szerkezetében 2004-ben átrendeződés
zajlott, tőkeerős osztrák bankok, valamint a Wiener Börse és az Österreichische
Kontrollbank AG vásárolta meg a tőzsde többségi részesedését. A távirati iroda
emlékeztet rá, hogy a Budapesti Értéktőzsde 2010. január 14-től tagja a CEESEG
AG Holdingnak, amely 68,8 százalékban tulajdonosa a BÉT-nek, száz százalékban a
bécsi, 92,74 százalékban a prágai és 99,85 százalékban a ljubljanai tőzsdének.
MH-összeállítás
Megjegyzések
Megjegyzés küldése