Ezt sosem gondoltuk volna!
A kettős mérce gyakori munkamódszer az Európai Tanács ülésein – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Robert Fico. A volt szlovák miniszterelnök, az ellenzéki Irány–Szociáldemokrácia (Smer-SD) vezetőjét annak kapcsán kerestük fel, hogy a napokban elítélte a jelenlegi pozsonyi kormányt, amiért az nem állt ki Magyarország és Lengyelország mellett az EU-költségvetésével kapcsolatos jogállamisági vitában. E-mailben küldött válaszában Robert Fico közölte: az EU-csúcsértekezleten elért megállapodás Magyarország és Lengyelország hatalmas diplomáciai sikere.
– A december 10–11-i EU-csúcsértekezleten elért megállapodást
Magyarország és Lengyelország diplomáciai sikerének nevezte, mivel
megakadályozták azokat a terveket, amelyek jogállamisági feltételekhez
kötötték volna az uniós támogatások kifizetését. Ezzel véget ért a
jogállamiságról szóló vita, vagy csupán átmeneti tűzszünetről van szó?
– Az Európai Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános
feltételrendszerről szóló rendelettervezet jogos aggályokat vetett fel.
Ha ugyanis félremagyaráznák ezt a rendeletet, akkor vissza lehetne élni
vele, a demokráciára és a jogállamiságra hivatkozva fel lehetne
használni egy adott EU-tagállam ellen. Egyszerű példával élve: ha nem
értenek egyet a migránsok elosztásáról szóló kötelező kvótával, találnak
majd valami kifogásolnivalót annak az országnak a törvénykezésében, s
megtagadják tőle az EU-forrásokat. Magyarország és Lengyelország sikere
többek között abban rejlik, hogy a csúcsértekezleten elfogadott rendelet
alapján csakis csalás, korrupció és összeférhetetlenség esetén lehet
megvonni EU-forrásokat. A rendeletet nem lehet politikai célokra
felhasználni, azzal visszaélni. Hatalmas volt a nyomás a vezetőkön, hogy
megállapodást érjenek el az EU költségvetéséről és a helyreállítási
alapról. Magyarország és Lengyelország higgadt tudott maradni, a
kiútkeresésben is partnerek voltak, de továbbra is óvatosnak kell
lenniük. Szlovákia miniszterelnökeként tíz éven át vettem részt az
Európai Tanács ülésein, ahol a kettős mérce gyakori munkamódszer.
– Nyugat-európai politikusok azt állítják, azért van szükség a
jogállamisági mechanizmusra, mert valóban aggódnak a jogállamiság
hiánya és az általuk antidemokratikusnak vélt tendenciák miatt
Magyarországon és Lengyelországban. Ön politikai eszközről beszél. Mivel
érdemelte ki a bírálatokat ez a két ország?
– Nem vagyok ellene a jogállamisági mechanizmusnak, de annak
ugyanúgy kell érvényesülnie Spanyolországban és Szlovákiában. A
jogállamisági kihágások ugyanúgy előfordulhatnak az EU-tagállamok
bármelyikében, a mechanizmus nem lehet a szuverén országok
megbüntetésének az eszköze.
– Ön szerint a jövőben Szlovákia is célkeresztbe kerülhet?
– A szlovák kormány hatalmas hibát követett el, amikor nem
támogatta Magyarországot és Lengyelországot, ezáltal elárulta a
visegrádi négyek együttműködését. Szűk látókörűek voltak. Az Európai
Tanácsban elért megállapodás Magyarország és Lengyelország hatalmas
diplomáciai sikere. A szlovák kormány azt hiszi, a nagy nyugati
országoknak tett engedmény azzal jár majd, hogy Szlovákiát is
kegyelemben részesítik, amikor a hazai politikai helyzetet veszik górcső
alá. Szlovákiában megfosztják hatásköreitől az alkotmánybíróságot, az
„engedetlen” bíróktól megszabadulnak, politikai utasítások, nem jogi
érvelések alapján küldenek embereket börtönbe, a szerdák és a
csütörtökök „nyílt napokká” váltak a börtönökben, hiszen szinte
rendszeresen ezeken a napokon tartóztat le a rendőrség ellenzéki
személyiségeket. Csupán idő kérdése, hogy az EU mikor fordítja figyelmét
Szlovákiára.
– Ön azt mondta, Magyarország és Lengyelország sikerét az is
bizonyítja, hogy Soros György magyar származású amerikai üzletember
elégedetlenségét fejtette ki a megállapodással kapcsolatban. A magyar
kormányt gyakran éri az a vád, hogy Soros Györgyöt bűnbaknak használja.
Ezek szerint ebben a kérdésben ön a magyar kormány álláspontját osztja?
– Soros György egy nemzetközi pénzügyi csaló, aki már
Szlovákiában is üzleti tevékenységet folytat. Fontos alkotmányos
pozíciókat töltenek be olyan emberek, akik közvetlenül együttműködtek
vagy együttműködnek a Soros-féle nem kormányzati szervezetekkel
(NGO-kkal). Amikor meghallottam, hogy az előző köztársasági elnök,
Andrej Kiska meglátogatta Sorost New York-i irodájában, majdnem
lefordultam a székemről. Soros NGO-i nagy szerepet játszottak a
kormányellenes tüntetések megszervezésében Szlovákiában 2018-ban, és
részesei voltak annak is, hogy hatalmas politikai ügyet kreáltak Ján
Kuciak újságíró és barátnője meggyilkolásából. Mindannyian ismerjük
ennek az úrnak a véleményét a bevándorlásról: Európa számára ennél
veszélyesebb elképzelés nem is létezhet. Az pedig hihetetlen, hogy
beavatkozott az EU politikájába két tagállam ellenében. A Sorossal
szembeni bírálatok teljesen jogosak.
– Amikor az Európai Bizottság bemutatta új migrációs paktumát
szeptemberben, azt úgy tálalta a média, hogy lekerült Brüsszel
napirendjéről a bevándorlók elosztására vonatkozó kötelező kvóta. Ön
máshogy látja?
– Az új migrációs paktum nem tetszik, s nem is lepett meg. A
homályos megfogalmazás mindig veszélyeket rejt magában, néhány nagy
EU-ország politikusainak az agyában még mindig ott van a kötelező kvóták
gondolata. Ébernek kell lennünk, s folyamatosan hangoztatnunk
egyértelmű ellenállásunkat az ötlettel szemben. A kötelező kvóták
hatalmas fenyegetést jelentenek az EU jövőjére nézve.
– Szociáldemokrata politikusként vette védelmébe Magyarország
és Lengyelország konzervatív kormányait. A migrációról és Soros
Györgyről alkotott véleménye nem igazán azonos a német, svéd vagy
holland szociáldemokraták álláspontjával. Ez azt jelenti, hogy az
Európában keletkezett törésvonal nem a pártpolitika mentén alakult ki,
hanem a Nyugat és a Kelet közötti történelmi, kulturális különbözőségek
miatt?
– Magyarország és Lengyelország álláspontja fontos számomra.
Nem azért, mert baloldali vagy konzervatív, hanem azért, mert helyes.
Egyes szlovák politikusok nagy energiát fektetnek abba, hogy kisebbítsék
a Magyarország és Lengyelország által kiharcolt megállapodás
jelentőségét – mindez csak igazolja azon meggyőződésemet, hogy nagy
eredményt értek el. Ha miniszterelnök volnék, ugyanilyen aktívan
harcolnék egy ilyen eredményért. Én mindig is arra törekedtem, hogy a
Smer-SD a szlovák szociáldemokráciát képviselje. Nem Brüsszelét.
Érdeklődésünk középpontjában a munkanélküliség, az életszínvonal, a jó
munkakörülmények, a tisztességes megélhetés, az oktatás és az
egészségügy állnak. Vannak olyan ügyek, mint a könnyűdrogok
legalizálása, az LMBT-jogok, a kötelező kvóták, amelyek számunkra nem
jelentenek prioritást.
– Egységes maradhat az EU, amikor ilyen kemény ideológiai harcok zajlanak a tagállamai között?
– Az „egység a sokféleségben” mottónak mindig érvényesülnie
kellene: kölcsönös tisztelet, párbeszéd, egyenlőség a kis és nagy
országok, a régi és új tagállamok között. Magyarország és Lengyelország
vitája az EU-val megterhelő volt, hiszen 1,8 ezer milliárd eurónak a
felhasználását gátolta meg, de örültem a végeredménynek, mert azt
mutatja, képesek vagyunk az utolsó percben is döntést hozni. Az EU
létfontosságú Szlovákia számára, hiszen mi is itt élünk.
– Bírálta Igor Matovičot, amiért nem támogatta Magyarországot
és Lengyelországot. Úgy fogalmazott, hogy a szlovák miniszterelnök
tönkre akarja tenni a V4-együttműködést. Miért gondolja ezt?
– Matovič miniszterelnök úrnak az a célja, hogy az EU ne rá
figyeljen, ne a katasztrofális és pusztító belpolitikájának a
szempontjaival foglalkozzon. Ha a V4-ek megtámadása az érdekeit
szolgálja, akkor örömmel teszi. Az EU-ban sokaknak tetszenek a V4
meggyengítésére irányuló erőfeszítések, mert a V4, ha egységes, nagy
dolgokra képes. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a 63 millió emberből
álló lakosságot, és ezeknek az országoknak az egyedi tapasztalatait.
Szlovákiában számos kormánypolitikus kezd nyíltan agitálni a V4 ellen.
Ez egy szűk látókörű megközelítés, amelynek komoly következményei
lehetnek Szlovákia EU-n belül elfoglalt pozíciójára.
– Igor Matovičnak ugyanakkor jó a viszonya Orbán Viktorral. A
Szlovákiában élő magyaroktól is bocsánatot kért az őket ért múltbéli
igazságtalanságokért. Milyennek látja a szlovák–magyar kapcsolatok
jelenlegi állapotát ahhoz képest, amikor az ön pártja volt hatalmon
2012–2020 között?
– 2016-ban egy korábban elképzelhetetlen koalíciót hoztam létre
a Smer-SD, a Szlovák Nemzeti Párt és a Most–Híd között. A kormány nem
csupán kitöltötte négyéves mandátumát, de számos magyar nemzetiségű
politikus mondta el nyilvánosan, hogy a Smer-kormányok sokkal többet
tettek a magyar kisebbségért, mint amikor a magyar pártok jobboldali
koalícióknak voltak a tagjai. Az Orbán Viktorral folytatott párbeszéddel
sikerült csillapítani a feszültséget, mert a múltban nem voltak
ideálisak a kétoldalú kapcsolatok. 2016-ban és 2020-ban sem volt
kampánytéma Szlovákiában a szlovák–magyar ügy, amit jó eredménynek
tartok.
Kottász Zoltán - www.magyarnemzet.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése