De mindig igaza lesz...
Orbán Viktor hét közepén Erdélybe utazott, ahol szerdán Kolozsváron előadást tartott a Sapientia Tudományegyetem aulájában, telt ház előtt. Elsősorban diákoknak, de persze jelen voltak az egyetem tanárai, a kolozsvári közélet, a kulturális és egyházi berkek neves képviselői és politikusok is. A kormányfő mellett az asztalnál Dávid László, a Sapientia rektora, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári karának dékánja ült.
A magyar miniszterelnök viszont nem politikáról beszélt, nem kampányolt, hanem sokkal fontosabb dolgokról ejtett szót. Bő háromnegyed órás előadásában nagy ívvel felvázolta azt, ahogyan ő miniszterelnökként látja a magyarok, Magyarország és a magyar közösségek helyét, szerepét a világban. Szerinte a politikában a magyar nemzeti szempontok három „örök dolog” mentén alakulnak ki, ezek a méret, a hely és a szellem.
A méret pedig igenis számít, ha arra gondolunk, hogy a magyarok a világ népességének 0,2 százalékát jelentik. Ez pedig felveti a kérdést, hogy van-e értelme és joga a magyarok létezésének a világban, miért vannak magyarok a világon és miért azok akik. Orbán Viktor szerint ezekre a kérdésekre a válasz két elemből áll: egyik az, hogy a magyar egyedi fajta, egyedi nyelvvel, az egyedi, nagyon sajátos nyelv által meghatározott kultúrával, a másik indok a magyarok létezésére pedig a teljesítmény, amit a világ számára nyújtanak, és itt olyasmikre kell gondolni, mint például a magyar találmányok, a golyóstoll, Illy Ferenc kávéfőzési tudománya, az atomkorszak magyar vonatkozásai, vagy akár Puskás Öcsi focitudománya.
A másik örök dolog a hely, ami a magyarok szállásterületét jelenti: ha a térképre nézünk, akkor ezt a helyet balról a germánok, jobbról a szlávok, délre pedig a „muszlim tömegek” határolják, ezek pedig jóval nagyobb entitások a magyaroknál. Vagyis a magyaroknak felesleges olyan külpolitikát folytatniuk, amely megmondja ezeknek a nagy entitásoknak, hogy milyenek legyenek.
A harmadik „örök dolog” a politikában a szellem. Orbán azt vallja és hiszi, hogy a magyar szellem egyik alapköve, a nemzeti karakter örök és visszatérő motívuma az, hogy a magyarok ösztönösen el akarják kerülni a szolganép-sorsot ez pedig azt feltételezi, hogy a külkapcsolatok szintjén a magyarok elutasítják az alávetettséget, mert fönn akarnak maradni és folytatni akarják ezer éves történelmüket, itt, ezen a helyen, területen. Az az Európa-politika, amely nem ezt a célt szolgálja, rossz.
E megalapozó jellegűnek szánt eszmefuttatás után Orbán Viktor a stratégiai cselekvésirányok felé vette az irányt előadásában.
Mit csinálnak a magyarok?
Elsősorban gondolkodnak, mégpedig igen sajátosan. A magyar politikai észjárás bonyolultabb az európainál, a napi döntéseket is folyton a történelmi kihívásoknak feleltetik meg, ezt pedig Európa nyugati részén nem nagyon értik.
Demográfiai politikát csinálnak. A nyugat-európai államokban a kormánypolitikák szintjén ilyesmit megfogalmazni sem lehet, pedig nálunk a családot egy férfi és egy nő kapcsolatának tekinti a kormány.
Bevándorlásellenes politikát csinálnak. Orbán rögtön hangsúlyozza, hogy bevándorlásellenes, nem bevándorlóellenes. Nem a migránsok, a személyek, az emberek ellen vagyunk, hanem a migrációt, mint jelenséget szeretnénk elkerülni, mivel történelmi távlatokban gondolkodva nem engedhetjük meg, hogy leromboljuk azt a világot, amit felépítettünk.
Világnemzetet építenek, mert a magyar kormány feladata az, hogy a szórványban vagy tömbben élő magyar nemzetrészeket összekapcsolja egy világnemzetté. Meg persze az, hogy a világ minden magyarja számára minőségi kultúrát, gazdaságot építsen, hogy meg lehessen tartani magyarnak mindenkit, aki magyarnak született.
Na és milyen jövő vár a fiatalokra, ha magyarok? Orbán Viktor szerint az EU változás előtt áll, mind a három fontos intézményében – az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság összetételében – fontos változások jönnek egyrészt a tagállamokon belüli, másrészt az EP-választások eredményeképpen. Azt viszont biztosan állíthatja, hogy a következő tíz évben a magyarok – az anyaország mindenképpen – megmarad a keresztény kultúrkörben és biztonságos életet tud kínálni a magyarságban megmaradó fiataloknak. Tud kínálni teljes foglalkoztatottságot, gazdasági növekedést, biztonságos, fejlődő, keresztény magyar életet. „Nagy lehetőségek előtt állunk, ezért kalandra szólítom a magyar fiatalokat, mivel aktív szerepet tudnak vállalni a következőkben” – zárta eszmefuttatását Orbán Viktor.
Végszóként idézzük fel Kató Béla református püspök szavait:
Orbán Viktor hét közepén Erdélybe utazott, ahol szerdán Kolozsváron előadást tartott a Sapientia Tudományegyetem aulájában, telt ház előtt. Elsősorban diákoknak, de persze jelen voltak az egyetem tanárai, a kolozsvári közélet, a kulturális és egyházi berkek neves képviselői és politikusok is. A kormányfő mellett az asztalnál Dávid László, a Sapientia rektora, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári karának dékánja ült.
A magyar miniszterelnök viszont nem politikáról beszélt, nem kampányolt, hanem sokkal fontosabb dolgokról ejtett szót. Bő háromnegyed órás előadásában nagy ívvel felvázolta azt, ahogyan ő miniszterelnökként látja a magyarok, Magyarország és a magyar közösségek helyét, szerepét a világban. Szerinte a politikában a magyar nemzeti szempontok három „örök dolog” mentén alakulnak ki, ezek a méret, a hely és a szellem.
A méret pedig igenis számít, ha arra gondolunk, hogy a magyarok a világ népességének 0,2 százalékát jelentik. Ez pedig felveti a kérdést, hogy van-e értelme és joga a magyarok létezésének a világban, miért vannak magyarok a világon és miért azok akik. Orbán Viktor szerint ezekre a kérdésekre a válasz két elemből áll: egyik az, hogy a magyar egyedi fajta, egyedi nyelvvel, az egyedi, nagyon sajátos nyelv által meghatározott kultúrával, a másik indok a magyarok létezésére pedig a teljesítmény, amit a világ számára nyújtanak, és itt olyasmikre kell gondolni, mint például a magyar találmányok, a golyóstoll, Illy Ferenc kávéfőzési tudománya, az atomkorszak magyar vonatkozásai, vagy akár Puskás Öcsi focitudománya.
A másik örök dolog a hely, ami a magyarok szállásterületét jelenti: ha a térképre nézünk, akkor ezt a helyet balról a germánok, jobbról a szlávok, délre pedig a „muszlim tömegek” határolják, ezek pedig jóval nagyobb entitások a magyaroknál. Vagyis a magyaroknak felesleges olyan külpolitikát folytatniuk, amely megmondja ezeknek a nagy entitásoknak, hogy milyenek legyenek.
A harmadik „örök dolog” a politikában a szellem. Orbán azt vallja és hiszi, hogy a magyar szellem egyik alapköve, a nemzeti karakter örök és visszatérő motívuma az, hogy a magyarok ösztönösen el akarják kerülni a szolganép-sorsot ez pedig azt feltételezi, hogy a külkapcsolatok szintjén a magyarok elutasítják az alávetettséget, mert fönn akarnak maradni és folytatni akarják ezer éves történelmüket, itt, ezen a helyen, területen. Az az Európa-politika, amely nem ezt a célt szolgálja, rossz.
E megalapozó jellegűnek szánt eszmefuttatás után Orbán Viktor a stratégiai cselekvésirányok felé vette az irányt előadásában.
Mit csinálnak a magyarok?
Elsősorban gondolkodnak, mégpedig igen sajátosan. A magyar politikai észjárás bonyolultabb az európainál, a napi döntéseket is folyton a történelmi kihívásoknak feleltetik meg, ezt pedig Európa nyugati részén nem nagyon értik.
Demográfiai politikát csinálnak. A nyugat-európai államokban a kormánypolitikák szintjén ilyesmit megfogalmazni sem lehet, pedig nálunk a családot egy férfi és egy nő kapcsolatának tekinti a kormány.
Bevándorlásellenes politikát csinálnak. Orbán rögtön hangsúlyozza, hogy bevándorlásellenes, nem bevándorlóellenes. Nem a migránsok, a személyek, az emberek ellen vagyunk, hanem a migrációt, mint jelenséget szeretnénk elkerülni, mivel történelmi távlatokban gondolkodva nem engedhetjük meg, hogy leromboljuk azt a világot, amit felépítettünk.
Világnemzetet építenek, mert a magyar kormány feladata az, hogy a szórványban vagy tömbben élő magyar nemzetrészeket összekapcsolja egy világnemzetté. Meg persze az, hogy a világ minden magyarja számára minőségi kultúrát, gazdaságot építsen, hogy meg lehessen tartani magyarnak mindenkit, aki magyarnak született.
Na és milyen jövő vár a fiatalokra, ha magyarok? Orbán Viktor szerint az EU változás előtt áll, mind a három fontos intézményében – az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság összetételében – fontos változások jönnek egyrészt a tagállamokon belüli, másrészt az EP-választások eredményeképpen. Azt viszont biztosan állíthatja, hogy a következő tíz évben a magyarok – az anyaország mindenképpen – megmarad a keresztény kultúrkörben és biztonságos életet tud kínálni a magyarságban megmaradó fiataloknak. Tud kínálni teljes foglalkoztatottságot, gazdasági növekedést, biztonságos, fejlődő, keresztény magyar életet. „Nagy lehetőségek előtt állunk, ezért kalandra szólítom a magyar fiatalokat, mivel aktív szerepet tudnak vállalni a következőkben” – zárta eszmefuttatását Orbán Viktor.
Végszóként idézzük fel Kató Béla református püspök szavait:
„Mindig lélegzet-visszafojtva követjük, ha megszólal Orbán Viktor otthon, vagy a világban, mert olyan érvekkel mondja el, amelyekbe nem lehet belekötni. Van egy mondás, ami egyre népszerűbb: Orbán Viktornak soha nincs igaza, de mindig igaza lesz. Megteszünk mindent, hogy ezt a fajta gondolkodást támogassuk és cselekvő részei legyünk.”https://trianon100.blogstar.hu/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése