Tisza agyonlövése után a gyilkos gondolatok ma is jelen vannak

„Pisztoly mindig akad, és olyanok is, akik ész nélkül kapkodnak utána” – hangsúlyozta Orbán Viktor a gróf Tisza István brutális meggyilkolásának 100. évfordulóján mondott beszédében. A merényletet három puskagolyóval hajtották végre a Roheim-villában a valószínűsíthetően a vörös gróf Károlyi Mihály köreihez köthető gyilkos gazemberek. „Ma Magyarországon csak Tisza István politikai hulláján keresztül vezet út a demokráciába” – idézhetjük Jászi Oszkár nyers, a tényleges halált idéző szavait, a Tisza ellenes propaganda Károlyi mellett másik markáns képviselőjét. Döbbenetes szavak ezek, amelyekhez sajnos Ady Endre sorai is odakapcsolhatók: „Minden a Sorsé, szeressétek,/ Őt is, a vad, geszti bolondot,/ A gyujtogató, csóvás embert, / Úrnak, magyarnak egyként rongyot./ Mert ő is az Idők kiküldöttje / S gyujtogat, hogy hadd hamvadjon össze / Hunnia úri trágyadombja, / Ez a világnak nem közösse.” (Rohanunk a forradalomba)

Olyan emberről beszéltek, olyan embert gyűlöltek, aki a nemzeti nagyság és erő megtestesítője volt. S aztán jött a véres őszirózsás forradalom, a nemesség, az arisztokrácia elleni anarchista baloldal rémtetteinek sorozata s előfutára a Tanácsköztársaságnak nevezett patkánylázadásnak.
Ám ezen erők szellemi utódai most is itt vannak közöttünk. A Mérce embere minapi posztjában például Tisza István meggyilkolásával kapcsolatban azt merészelte leírni, hogy „Magyarország egy kis időre jobb hely lett". Borzalom, micsoda mélység! Ez azt is jelentheti akár, hogy (libsi) szerkesztőségekben ma is gondolkodhatnak úgy, hogy a gyilkosság helyes eszköz lehet a kormányváltásra. Emlékezhetünk Lenin idevágó szavaira: "Nem érdekel, egy cselekedet erkölcsös vagy erkölcstelen. Csak az számít, hogy hasznos-e a proletárok számára".
Hogy a gondolat mennyire nem egyedi a mai „proletárok” között, arra utal a választási kampány egyik szörnyűséges fotója – talán emlékeznek –, amit Simon József, a pécsi MSZP elnökségi tagja posztolt a parlament széksoraiban fejlövéstől hátra hanyatló Orbán Viktorról. Márki-Zay Péter, Gyurcsány mai szoros szövetségese pedig erőszakról, a Molotov-koktélok előkerülhetőségéről beszél, DK-s barátja pedig az Orbán-rendszert elsöprő forradalomról vizionál. A gyűlölet tüze tehát nem csak száz éve, Tisza ellenében lobogott, hanem most is, méghozzá hatalmas lángokkal.
Nem véletlenül mondta azt Orbán Viktor, hogy pisztolygolyó mindig akad... A fenti példák felfoghatók egyfajta virtuális gondolatkísérletnek is arra, hogy a miniszterelnökünket baj érheti. A szocialista Simon József fotóján az a felirat volt olvasható, hogy „Keresd a hibát! Én nem találom”. Ezt éppolyan vágyvezérelt kísérletként foghatjuk föl, mint 1912-ben Kovács Gyula Justh-párti képviselő cselekedetét, aki a képviselőház ülésén megpróbálta lelőni az elnöklő Tisza Istvánt, de nem sikerült. Vagy a forradalmi szocialista csoport tagjának, az anarchista könyvtárigazgatónak, Szabó Ervinnek a tervét Tisza meggyilkolására. (Szégyen szemre még ma is az ő nevét viseli Budapest fontos közgyűjteménye.)
Talán a magyar miniszterelnök fejében is megfordult már egyszer kétszer az emlegetett pisztolygolyókkal kapcsolatos legszörnyűbb gondolat. Ez ugyanis nem csak számára lenne óriási tragédia, hanem a magyar nemzet, a magyar demokrácia számára is. Hiszen abban a (baloldali) demokráciában nem akarunk élni, amelyhez bárki politikai hulláján keresztül vezet az út.
A nemzeti nagyság és erő mai megtestesítője kétségtelenül Orbán Viktor. Az ő „Roheim-villájába” soha nem ronthatnak be gyilkos gazemberek.
Horváth K. József - https://leander.blogstar.hu

Megjegyzések

  1. Derék cikk, sokszor gondolt erre az ember, csak kimondani sem merte. Nehogy beteljesülő jóslat legyen belőle. Orbánra vigyáznunk kell, ő Európa maga. A fehérek között egy európai. A többi csak a nemzetközi sorosok majma, adybalfácán.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése