Gulyás Márton közzétett egy videót, melyben Batmannek öltözve
robbantja fel gróf Tisza István miniszterelnök Kossuth téri szobrát. A
fikciós videó az aktuális politikai rendszer eltörlésére próbál utalni,
így jön Gulyásnak a párhuzam. Igaz, hogy a csőcselék meggyilkolta annak
idején Tisza Istvánt, de ő most újból felrobbantja “a kizsákmányoló, és
elnyomó régi rendszer fő működtetőjét”, ” az imperialista háborús
uszítót.” Ugyanazok ölték meg, akik most sem hagyják nyugodni.
Gróf Tisza István, aki 1903-1905, majd 1913-1917 között Magyarország miniszterelnöki tisztségét töltötte be, 1861. április 22-én született Pesten.
Politikuscsaládban látta meg a napvilágot. Apja, Tisza Kálmán 1875-től 1890-ig állt a kormány élén – a mai napig nem volt olyan miniszterelnök, aki ennél hosszabb időt töltött volna hivatalban.
Tisza István a debreceni református kollégiumban érettségizett, majd német egyetemeken tanult jogot. Húszévesen már megyei tiszteletbeli főjegyző volt, 1886-ban pedig országgyűlési képviselővé választották, és hamarosan a Szabadelvű Párt vezéregyénisége lett.
Az obstruáló parlamenti ellenzékkel vívott harcával elnyerte I. Ferenc József osztrák császár, magyar király rokonszenvét, aki 1903 novemberében őt bízta meg kormányalakítással. A helyzeten azonban csak átmenetileg tudott úrrá lenni, és javaslatára a király 1904 végén feloszlatta az Országgyűlést. Az új választásokon az egyesült ellenzék győzött, ezt követően Tisza István 1906-ban feloszlatta pártját, visszavonult a politikától.
A koalíciós kormány bukása után, 1910-ben újjászervezett Nemzeti Munkapárt fölényes győzelmet aratott a választásokon. Ettől kezdve ténylegesen ő irányította a politikát: 1912. május 23-án házelnökként új házszabályt szavaztatott meg, miközben az utcán tízezrek tüntettek a kormány ellen.
A parlamenti ellenzéket is kemény kézzel zabolázta meg: mivel a hadsereg reformját elengedhetetlennek tartotta, 1912. június 4-én karhatalommal vezettette ki az obstruáló képviselőket.
Tisza István 1913-tól állt ismét a kormány élén. Kezdetben a háború ellen volt, mert felkészületlennek tartotta az országot. A világháborút kirobbantó szarajevói merénylet után feladta tartózkodó attitűdjét, és minden erejét a háborús célok szolgálatába állította. A Ferenc József halála után, 1916-ban trónra kerülő IV. Károly nem rokonszenvezett vele, és 1917 júniusában felmentette.
A háború végére a régi rend jelképének számított, kétszer is rálőttek az utcán.
Az őszirózsás forradalom során, 1918. október 31-én Hermina úti villájában lőtte agyon négy katonaruhás fegyveres.
Szimbolikusan Tisza István meggyilkolásával szűnt meg a történelmi Magyarország, halálával egy időben omlott össze a nevével szorosan összeforrt dualista állam.
(forrás:magyarforum.hu)
www.mindenszo.hu
Gróf Tisza István, aki 1903-1905, majd 1913-1917 között Magyarország miniszterelnöki tisztségét töltötte be, 1861. április 22-én született Pesten.
Politikuscsaládban látta meg a napvilágot. Apja, Tisza Kálmán 1875-től 1890-ig állt a kormány élén – a mai napig nem volt olyan miniszterelnök, aki ennél hosszabb időt töltött volna hivatalban.
Tisza István a debreceni református kollégiumban érettségizett, majd német egyetemeken tanult jogot. Húszévesen már megyei tiszteletbeli főjegyző volt, 1886-ban pedig országgyűlési képviselővé választották, és hamarosan a Szabadelvű Párt vezéregyénisége lett.
Az obstruáló parlamenti ellenzékkel vívott harcával elnyerte I. Ferenc József osztrák császár, magyar király rokonszenvét, aki 1903 novemberében őt bízta meg kormányalakítással. A helyzeten azonban csak átmenetileg tudott úrrá lenni, és javaslatára a király 1904 végén feloszlatta az Országgyűlést. Az új választásokon az egyesült ellenzék győzött, ezt követően Tisza István 1906-ban feloszlatta pártját, visszavonult a politikától.
A koalíciós kormány bukása után, 1910-ben újjászervezett Nemzeti Munkapárt fölényes győzelmet aratott a választásokon. Ettől kezdve ténylegesen ő irányította a politikát: 1912. május 23-án házelnökként új házszabályt szavaztatott meg, miközben az utcán tízezrek tüntettek a kormány ellen.
A parlamenti ellenzéket is kemény kézzel zabolázta meg: mivel a hadsereg reformját elengedhetetlennek tartotta, 1912. június 4-én karhatalommal vezettette ki az obstruáló képviselőket.
Tisza István 1913-tól állt ismét a kormány élén. Kezdetben a háború ellen volt, mert felkészületlennek tartotta az országot. A világháborút kirobbantó szarajevói merénylet után feladta tartózkodó attitűdjét, és minden erejét a háborús célok szolgálatába állította. A Ferenc József halála után, 1916-ban trónra kerülő IV. Károly nem rokonszenvezett vele, és 1917 júniusában felmentette.
A háború végére a régi rend jelképének számított, kétszer is rálőttek az utcán.
Az őszirózsás forradalom során, 1918. október 31-én Hermina úti villájában lőtte agyon négy katonaruhás fegyveres.
Szimbolikusan Tisza István meggyilkolásával szűnt meg a történelmi Magyarország, halálával egy időben omlott össze a nevével szorosan összeforrt dualista állam.
(forrás:magyarforum.hu)
www.mindenszo.hu
A jövök-megyek, eltűnök a politikából (úgy, hogy tulajdonképpen soha nem is voltam ott), aztán visszatérek-re ki az az agyament aki odafigyel?? Ha én követném ennek a szerencsétlennek a ˝munkásságát˝ magamról állítanék ki szegénységi bizonyítványt. Ez a lény egy szánalmas bohóc. Béke poraira!!!
VálaszTörlésNa persze! A munkásságát nem ismeri, nem tájékozódik, de azért igen durva negatív jelzőkkel illeti! Jellemző hozzáállás az anarhista libárilis "lényekre"!
Törléstörténelemből harci marcika újra egyesre vizsgázott, de hát ilyen minden komcsi ivadék... különben tudhatnák, hogy Gróf. Tisza István ellenezte a háborút, még a birodalmi tanácsban is, csak ferenc józska úgy döntött, hogy mindent meggondolt, mindent megfontolt és hadatüzen a monarchia szerbiának... másrászt nem a csőcselék ölte meg az egykori miniszterelnököt, hanem a nyúlszájú frontlógós strici, károlyi mihály által felbérelt csoport.., károlyi párbajban nem tudta legyőzni a ministzerlnököt, a parlamentben meg pláne nem... se tudása, se tehettsége nem volt hozz..pont úgy,mint marcikának...
VálaszTörlés