A félreértelmezett valóság

Leváltották Hans-Georg Maassent, a Német Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjét, ez a hír hetekig lázban tartotta a német médiát.
Leváltásának kiváltó oka az volt, hogy Maassen hivatalos nyilatkozatban jelentette ki, hogy az iraki és egy szíriai migránsok chemnitzi késeléses támadásai után nem alakult ki lincshangulat és nem volt migránsüldözés sem a tett helyszínén, sem máshol Németországban, cáfolva ezzel a korábbi hivatalos állításokat.

A megszólalását követően komoly vita alakult ki a CDU–CSU (a kereszténydemokrata és Bajor Keresztényszociális Unió) szövetség és koalíciós partnere, az SPD (Szociáldemokrata Párt) között, amely egyrészt a Hans-Georg Maassen­ leváltásával, másrészt annak utóéletével függött össze.
A bukott titkosszolgálati vezetőt ugyanis Horst Seehofer német belügyminiszter felfelé kívánta buktatni, egészen a belügyi államtitkári székig. Ekkor viszont fel kellett volna menteni a jelenlegi államtitkárt, Gunther Adlert, az SPD által kinevezett pártkatonát.
A fent említett események láncolatával párhuzamosan a félreértések sora is megindult. Mert félreértés, hogy a német kormánykoalícióban kirobbant vita oka és eredője Hans-Georg Maassen leváltása lett volna (az ellentét mélyebb gyökerű).
Félreértés továbbá, hogy a titkosszolgálatok adott kormányokhoz kötött lojalitása felülírja alkotmányos szerepüket, azaz a nemzet védelmét.
Tévedés, hogy Maassen igazgató leváltására az elhíresült nyilatkozata miatt került volna sor, jóllehet karrierje végére valóban azzal tett pontot, hogy egyáltalán megszólalt. Kétséges továbbá, tehát félreértésen alapul Gunther Adler belügyi – a szociáldemokraták által delegált – államtitkár felháborodása a tervezett nyugdíjaztatása miatt.
És bizonyára sokakat félrevezetett (hiszen ezért is tették közzé) a német sajtóban megjelent azon statisztikai adat, hogy a kormánypártok népszerűsége a Maassen-ügy miatt zuhant történelmi mélypontra.
A kormányzó koalíció, amely egyébként is hosszas vajúdás után volt képes megalakulni, természetes okok miatt repedezik. Ilyen ok, hogy a konzervatív, jobboldali, állítólag keresztény pártok éppen identitásukat adták fel azzal, hogy nem a nemzeti tőkét, német kultúrát és keresztény eszmeiséget tartják kívánatosnak Németországban, hanem egy multikultúrára épülő társadalmi és gazdasági modellt.
Mindeközben az SPD már régen nem a szociális érzékenységéről ismerszik meg, hanem a szimbolikus, úgynevezett ’68-as eszmei­ség lobog a zászlaján. Márpedig az a politikai erő, amely az elveit feladja, nem csupán eltéved, de ereje sem lesz értelmes kompromisszumok megkötésére.
Jelen korunk történései és piszkos politikai játszmái miatt a titkosszolgálatok sincsenek irigylésre méltó helyzetben. Az alkotmány alapján a feladatuk a nemzet védelme a törvények szellemében az ország stabilitása és érdekei mentén.
Ez a fő szabály egyértelmű konfliktusban áll a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos migrációs politikájával, a törvények és biztonsági szempontok figyelmen kívül hagyása, az illegális migránsokkal szembeni pozitív, a befogadó társadalom tagjaival szembeni negatív diszkrimináció miatt.
A titkosszolgálatnak egyszerre kell garantálnia az ország biztonságát és kell lojálisnak lennie a mindenkori demokratikusan megválasztott kormányhoz.
A lojalitás ugyanakkor kölcsönös kell legyen a hatalom és a szolgálatok között. Vagyis a kormányok csak azt várhatják el a testülettől, ami az ország alapvető érdekeivel függ össze.
A titkosszolgálati vezetők nem lehetnek még csendestársak sem egyéni vagy csoportos politikai érdek kiszolgálásában, ha az gátja az országuk védelmének. A direkt „parancsmegtagadást” azonban kivétel nélkül mindig megelőzi a titkosszolgálat egyik vagy másik vezetőjének nyilvános megszólalása, a ritka, de indokolt „kibeszélés”.
Színre lépnek azok, akik egyébiránt örök titkosságot fogadtak, és immáron a közvélemény segítségét kérve igyekeznek jobb belátásra bírni akár saját kormányuk tagjait.
Ezen lépésük általában karrierjük végét jelenti, de ez is benne foglaltatik a hallgatólagos munkaköri kötelmeikben.
Tudvalevő, hogy a belső elhárításért felelős alkotmányvédelmi hivatalnál (BfV), a külföldi hírszerző szolgálatnál, azaz a BND-nél, valamint a szövetségi bűnügyi hivatalnál (BKA) 2015 óta egyértelmű ellenállás formálódott Angela Merkel menekültpolitikájával szemben. Három évvel ezelőtt ki is szivárgott az a tízpontos radikális terv, amelyet a helyzet kezelésére a BND hat éve nyugdíjban lévő korábbi elnöke, August Hanning állított össze.
Ez tehát a háttér. Hans-Georg Maassen nyilatkozatával leleplezte a valóságot torzító hivatalos kormányzati kommunikációt. Nem volt idegenüldözés Chemnitzben, ahogy máshol sem az országban.
Fontos tehát megjegyezni, hogy a német titkosszolgálatok még teljesítik a kormányuk parancsait.
Marginálisnak tűnő esemény a félreérthetőség sorában, hogy amikor az SPD-kötődésű Gunther Adler államtitkárt azért nyugdíjazták volna, hogy pozícióját Hans-Georg Maassen kapja meg mintegy jóvátételként, akkor Adler pártja tiltakozott, és sikerült visszafordítaniuk a folyamatot.
A félreértés abban rejlik, hogy a hivatalnokok jelentős része úgy tekint megszerzett pozíciójára, mint saját hitbizományára, és gyakran elfeledkeznek arról, hogy önkéntes politikai sakkfigurák egy bonyolult érdekérvényesítési ütközetben. Ráadásul milyen politikai szövetség az, amely képes felborulni egy pozíció­vesztés miatt?
A legsúlyosabb azonban a félreértések sorában, hogy a német közszolgálati médiában napvilágot láthatott egy olyan statisztika, amely arról számolt be, hogy a CDU–CSU- és SPD-koalíció népszerűségvesztése abból adódik, hogy a koalíciós pártok eltérő véleményt alakítottak ki a Maassen-üggyel kapcsolatban.
Ezzel szemben csak az nem látja, aki nem akarja, hogy a német társadalom a depresszió irányába halad az elhibázott bevándorláspolitika és annak össztársadalmi következményei miatt. De nincs baj Németországban.
A kormány a helyén, a szolgálatok már elnémítva, a chemnitzi tüntetők hazamentek, és Hans-Georg Maassen Seehofer belügyminiszter személyes tanácsadója lett. Bár irányíthatná a német elhárítást is, ahogyan eddig is tette.
Földi László - www.magyaridok.hu
Földi László – A hírszerző szemével és Horváth József – Az elhárító szemével összes cikkét ITT találja.

Megjegyzések