Hiába riogattak, az új monetáris politika alacsony alapkamatot és stabil környezetet teremtett.
Az ellentábor úgy félt Matolcsy Györgytől, mint ördög a tömjénfüsttől.
Matolcsy György 2013. március 4-én lépett hivatalba, azóta ő a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Elődje Simor András volt, aki annyira bízott a hazai bankrendszerben, hogy vagyonát Cipruson tartotta.
Igaz, jól ismerte az akkori balliberális kormányt, pontosan tudhatta, milyen „szakértői kezekben” van az ország. Biztos, ami biztos – gondolhatta. Érdemes visszaidézni, hogy mit szóltak az Orbán-kormány ellendrukkerei, miután Matolcsy Györgyöt nevezték ki a jegybank élére.
2013. március 12.
Az elmúlt napok fejleményei és az euró 306 forintot megközelítő árfolyama egyaránt azt mutatják, hogy Matolcsy György személyében a kormányzat dilettáns gazdaságpolitikája is megérkezett a Magyar Nemzeti Bankba – mondta budapesti sajtótájékoztatóján Scheiring Gábor.
A képviselő úgy fogalmazott: a forint gyengülése hatalmas érvágást jelent a devizahiteleseknek, akik közül a kormány éppen azokat hagyta magára, akik segítségre szorulnának. A Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja azt mondta, hogy Matolcsy György „teljesen érzéketlen” ezeknek az embereknek a problémái iránt, sőt egyre inkább úgy tűnik, hogy valami kormányzati tudatosság is van ebben a szisztematikus rombolásban. Matolcsy Györggyel nemcsak „az emberellenes hozzáállás”, de a „kormányzati hatalmi mánia” is megérkezett az MNB-be – folytatta.
2013. március 13.
A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a Fidesz tartalmatlan és értelmetlen gazdaságpolitikája miatt bekövetkezett forintgyengülés hihetetlen károkat okoz az ország és az itt élők számára. Varju László budapesti sajtótájékoztatóján közölte: újabb megszorítások várhatók. Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy jelenleg 307 forint fölött áll az euró árfolyama, de egyes szakértők azt vizionálják, hogy akár 320-ig is emelkedhet. Hozzátette, hogy a rossz gazdaságpolitikát tetézte be Matolcsy György „kegybankelnöki” kinevezése.
2013. március 18.
Az MSZP szerint veszélyes útra terelte a magyar gazdaságot és pénzügyi rendszert a miniszterelnök azzal, hogy Matolcsy Györgyöt állította a Magyar Nemzeti Bank élére. Józsa István politikus szerint Matolcsy György már gazdasági miniszterként megbukott, MNB-elnöki jelölése pedig Orbán Viktor alkalmatlanságát jelzi.
2013. március 20.
A Fidesz-kormány hiába foglalta el a jegybankot is, a gazdaságot így sem tudja majd felpörgetni – írta a Matolcsy be, a forint le című írásában az Új Szó. A magyar nyelvű szlovákiai lap szerint ennek az az oka, hogy az unortodox lépések nem működnek, a gazdaságpolitika miatti bizalomvesztés pedig olyan szintű, hogy Matolcsy puszta kinevezése is képes mélybe rántani a forintot.
2013. március 21.
Matolcsy Györgynek a Magyar Nemzeti Bank élére történő kinevezésével foglalkozott a Le Monde. A mértékadó francia liberális napilap szerint az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, a magyar üzleti körök és a pénzpiacok is megpróbálták Orbán Viktort lebeszélni arról, hogy vitatott nemzetgazdasági miniszterét nevezze ki az MNB élére. Ez volt az egyik olyan utolsó független intézmény, amely – a szerző, Joelle Stolz megjegyzése szerint – most a kormány befolyása alá került.
A Le Monde úgy látja, a szakértők tartanak az MNB meggyengülésétől, s az Orbán-kormány katasztrofális teljesítménye az országot megbénító havazásban, amelynek leküzdéséhez osztrák segítségre is szükség volt, rossz jel arra, hogy mi történne Magyarországon egy európai szintű monetáris vihar esetén.
2013. március 25.
Az MSZP szerint aggodalomra adott okot Matolcsy György kinevezése a Magyar Nemzeti Bank élére. Szekeres Imre parlamenti felszólalásában arról beszélt, veszélyben van az MNB függetlensége. Úgy fogalmazott: Matolcsy György kinevezése olyan, mintha tűzoltó parancsnoknak választanának egy közismerten piromániás személyt.
2013. március 28.
A magyar alkotmánymódosítást és gazdaságpolitikát keményen bíráló véleménycikket jelentetett meg Kopits György, a Költségvetési Tanács volt elnöke tollából a The Wall Street Journal című amerikai üzleti-politikai napilap európai kiadása. A szerző szerint a nemzetközi közösség eddig vajmi keveset figyelt oda a magyarországi gazdaságpolitika „lopakodó centralizálására”. Matolcsy György MNB-elnöki kinevezését annak a lankadatlan küzdelemnek a betetőzéseként értékeli, amelyet szerinte Orbán Viktor folytat a fékek és ellensúlyok kiiktatása érdekében.
Idézetek bezárva. Matolcsyék és az Orbán-kormány előtt Gyurcsány Ferencék és a mindentől, de leginkább az országtól független Magyar Nemzeti Banknak sikerült olyan helyzetbe hoznia hazánkat, hogy a 2008-as válság majdnem lesöpörte a térképről. Ekkor sebtiben 11,50 százalékra emelték az alapkamatot, majd elindult a könyörgés a Nemzetközi Valutaalapnak, segítsen már jó néhány milliárd euróval, mert valamit nagyon elszúrtunk.
Külső támogatással, de ezt is túlélte az ország, majd jött a kormányváltás, kezdett szépen lassan kicserélődni a jegybank monetáris tanácsa, és Simor Andrást Matolcsy György váltotta az intézmény élén. Csodák csodája, az alapkamatot fokozatosan historikus mértékre sikerült csökkenteni, ami most 0,9 százalék, ráadásul az infláció is alacsony.
A balliberális elődöknek ez valahogy soha nem ment. Talán más tankönyvből tanulták az okosságot vagy másra hallgattak. A váltás több fordulatot is hozott. A jegybank megmaradt a pénzügyi stabilitás legfőbb őre, de lépéseket tett azért, hogy erősödjön a magyar gazdaság és csökkenjen az ország sérülékenysége. Így például a Magyar Nemzeti Bank segítségével sikerült forintra váltani a lakossági devizahiteleket.
Ez azért volt különösen fontos, mert ez volt az egyik legnagyobb gazdasági veszélyforrás. Mintegy ezermilliárd forinttal apadt a háztartások adóssága és 25 százalékkal a törlesztőrészlete. Az új monetáris politikának köszönhetően pedig az államháztartás eddig összesen 1600 milliárd forint kamatkiadást spórolhatott meg.
A külső kockázatokat mérsékelték azok a lépések is, amelyeknek eredményeként az állam képes a piacról eltartani magát, és a jegybanki önfinanszírozási programnak is köszönhetően egyre nagyobb részben belföldi forintforrások jelentik a finanszírozás alapját. Így nagymértékben apadt az államadósság deviza- és a külföldi befektetők által birtokolt államadósság aránya.
Fontos lépés volt a növekedési hitelprogram bevezetése, annak eredményeként mintegy negyvenezer mikro-, kis- és középvállalat jutott 2800 milliárd forintnyi kedvezményes kölcsönhöz. Most már elmondható, hogy nő a szektor hitelállománya, holott korábban ezeket a cégeket nem szívesen látták ügyfeleik között a piaci bankok. A sikeres fordulatokat még lehetne sorolni, most az a legfontosabb feladat, hogy tovább erősödjön az ország versenyképessége.
Összességében kijelenthető, hogy az ellentábor úgy félt Matolcsy Györgytől, mint ördög a tömjénfüsttől. Tegyük fel, azért, mert mi van akkor, ha a jegybank és az Orbán-kormány sikeres együttműködésével talpra állítja az országot? Nem véletlenül sivalkodtak, mert sikerült. Tapsot senki nem vár tőlük, de egy könnycseppet sem ejtünk értük.
Végezetül annyit: 2017 májusában a sanghaji Fudan Egyetem és a Sanghaji Fórum nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli tagjává nevezték ki Matolcsy Györgyöt. Ezt a díjat eddig többek között Joseph Stiglitz, Robert Shiller és Christopher Pissarides Nobel-díjas közgazdászok, illetve a Világbank volt elnöke, Robert Zoellick vehették át.
Kiss Gergely - www.magyaridok.hu
Az ellentábor úgy félt Matolcsy Györgytől, mint ördög a tömjénfüsttől.
Matolcsy György 2013. március 4-én lépett hivatalba, azóta ő a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Elődje Simor András volt, aki annyira bízott a hazai bankrendszerben, hogy vagyonát Cipruson tartotta.
Igaz, jól ismerte az akkori balliberális kormányt, pontosan tudhatta, milyen „szakértői kezekben” van az ország. Biztos, ami biztos – gondolhatta. Érdemes visszaidézni, hogy mit szóltak az Orbán-kormány ellendrukkerei, miután Matolcsy Györgyöt nevezték ki a jegybank élére.
2013. március 12.
Az elmúlt napok fejleményei és az euró 306 forintot megközelítő árfolyama egyaránt azt mutatják, hogy Matolcsy György személyében a kormányzat dilettáns gazdaságpolitikája is megérkezett a Magyar Nemzeti Bankba – mondta budapesti sajtótájékoztatóján Scheiring Gábor.
A képviselő úgy fogalmazott: a forint gyengülése hatalmas érvágást jelent a devizahiteleseknek, akik közül a kormány éppen azokat hagyta magára, akik segítségre szorulnának. A Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja azt mondta, hogy Matolcsy György „teljesen érzéketlen” ezeknek az embereknek a problémái iránt, sőt egyre inkább úgy tűnik, hogy valami kormányzati tudatosság is van ebben a szisztematikus rombolásban. Matolcsy Györggyel nemcsak „az emberellenes hozzáállás”, de a „kormányzati hatalmi mánia” is megérkezett az MNB-be – folytatta.
2013. március 13.
A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a Fidesz tartalmatlan és értelmetlen gazdaságpolitikája miatt bekövetkezett forintgyengülés hihetetlen károkat okoz az ország és az itt élők számára. Varju László budapesti sajtótájékoztatóján közölte: újabb megszorítások várhatók. Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy jelenleg 307 forint fölött áll az euró árfolyama, de egyes szakértők azt vizionálják, hogy akár 320-ig is emelkedhet. Hozzátette, hogy a rossz gazdaságpolitikát tetézte be Matolcsy György „kegybankelnöki” kinevezése.
2013. március 18.
Az MSZP szerint veszélyes útra terelte a magyar gazdaságot és pénzügyi rendszert a miniszterelnök azzal, hogy Matolcsy Györgyöt állította a Magyar Nemzeti Bank élére. Józsa István politikus szerint Matolcsy György már gazdasági miniszterként megbukott, MNB-elnöki jelölése pedig Orbán Viktor alkalmatlanságát jelzi.
2013. március 20.
A Fidesz-kormány hiába foglalta el a jegybankot is, a gazdaságot így sem tudja majd felpörgetni – írta a Matolcsy be, a forint le című írásában az Új Szó. A magyar nyelvű szlovákiai lap szerint ennek az az oka, hogy az unortodox lépések nem működnek, a gazdaságpolitika miatti bizalomvesztés pedig olyan szintű, hogy Matolcsy puszta kinevezése is képes mélybe rántani a forintot.
2013. március 21.
Matolcsy Györgynek a Magyar Nemzeti Bank élére történő kinevezésével foglalkozott a Le Monde. A mértékadó francia liberális napilap szerint az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, a magyar üzleti körök és a pénzpiacok is megpróbálták Orbán Viktort lebeszélni arról, hogy vitatott nemzetgazdasági miniszterét nevezze ki az MNB élére. Ez volt az egyik olyan utolsó független intézmény, amely – a szerző, Joelle Stolz megjegyzése szerint – most a kormány befolyása alá került.
A Le Monde úgy látja, a szakértők tartanak az MNB meggyengülésétől, s az Orbán-kormány katasztrofális teljesítménye az országot megbénító havazásban, amelynek leküzdéséhez osztrák segítségre is szükség volt, rossz jel arra, hogy mi történne Magyarországon egy európai szintű monetáris vihar esetén.
2013. március 25.
Az MSZP szerint aggodalomra adott okot Matolcsy György kinevezése a Magyar Nemzeti Bank élére. Szekeres Imre parlamenti felszólalásában arról beszélt, veszélyben van az MNB függetlensége. Úgy fogalmazott: Matolcsy György kinevezése olyan, mintha tűzoltó parancsnoknak választanának egy közismerten piromániás személyt.
2013. március 28.
A magyar alkotmánymódosítást és gazdaságpolitikát keményen bíráló véleménycikket jelentetett meg Kopits György, a Költségvetési Tanács volt elnöke tollából a The Wall Street Journal című amerikai üzleti-politikai napilap európai kiadása. A szerző szerint a nemzetközi közösség eddig vajmi keveset figyelt oda a magyarországi gazdaságpolitika „lopakodó centralizálására”. Matolcsy György MNB-elnöki kinevezését annak a lankadatlan küzdelemnek a betetőzéseként értékeli, amelyet szerinte Orbán Viktor folytat a fékek és ellensúlyok kiiktatása érdekében.
Idézetek bezárva. Matolcsyék és az Orbán-kormány előtt Gyurcsány Ferencék és a mindentől, de leginkább az országtól független Magyar Nemzeti Banknak sikerült olyan helyzetbe hoznia hazánkat, hogy a 2008-as válság majdnem lesöpörte a térképről. Ekkor sebtiben 11,50 százalékra emelték az alapkamatot, majd elindult a könyörgés a Nemzetközi Valutaalapnak, segítsen már jó néhány milliárd euróval, mert valamit nagyon elszúrtunk.
Külső támogatással, de ezt is túlélte az ország, majd jött a kormányváltás, kezdett szépen lassan kicserélődni a jegybank monetáris tanácsa, és Simor Andrást Matolcsy György váltotta az intézmény élén. Csodák csodája, az alapkamatot fokozatosan historikus mértékre sikerült csökkenteni, ami most 0,9 százalék, ráadásul az infláció is alacsony.
A balliberális elődöknek ez valahogy soha nem ment. Talán más tankönyvből tanulták az okosságot vagy másra hallgattak. A váltás több fordulatot is hozott. A jegybank megmaradt a pénzügyi stabilitás legfőbb őre, de lépéseket tett azért, hogy erősödjön a magyar gazdaság és csökkenjen az ország sérülékenysége. Így például a Magyar Nemzeti Bank segítségével sikerült forintra váltani a lakossági devizahiteleket.
Ez azért volt különösen fontos, mert ez volt az egyik legnagyobb gazdasági veszélyforrás. Mintegy ezermilliárd forinttal apadt a háztartások adóssága és 25 százalékkal a törlesztőrészlete. Az új monetáris politikának köszönhetően pedig az államháztartás eddig összesen 1600 milliárd forint kamatkiadást spórolhatott meg.
A külső kockázatokat mérsékelték azok a lépések is, amelyeknek eredményeként az állam képes a piacról eltartani magát, és a jegybanki önfinanszírozási programnak is köszönhetően egyre nagyobb részben belföldi forintforrások jelentik a finanszírozás alapját. Így nagymértékben apadt az államadósság deviza- és a külföldi befektetők által birtokolt államadósság aránya.
Fontos lépés volt a növekedési hitelprogram bevezetése, annak eredményeként mintegy negyvenezer mikro-, kis- és középvállalat jutott 2800 milliárd forintnyi kedvezményes kölcsönhöz. Most már elmondható, hogy nő a szektor hitelállománya, holott korábban ezeket a cégeket nem szívesen látták ügyfeleik között a piaci bankok. A sikeres fordulatokat még lehetne sorolni, most az a legfontosabb feladat, hogy tovább erősödjön az ország versenyképessége.
Összességében kijelenthető, hogy az ellentábor úgy félt Matolcsy Györgytől, mint ördög a tömjénfüsttől. Tegyük fel, azért, mert mi van akkor, ha a jegybank és az Orbán-kormány sikeres együttműködésével talpra állítja az országot? Nem véletlenül sivalkodtak, mert sikerült. Tapsot senki nem vár tőlük, de egy könnycseppet sem ejtünk értük.
Végezetül annyit: 2017 májusában a sanghaji Fudan Egyetem és a Sanghaji Fórum nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli tagjává nevezték ki Matolcsy Györgyöt. Ezt a díjat eddig többek között Joseph Stiglitz, Robert Shiller és Christopher Pissarides Nobel-díjas közgazdászok, illetve a Világbank volt elnöke, Robert Zoellick vehették át.
Kiss Gergely - www.magyaridok.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése