Az ellenzék mostanság azzal támadja a
kormányt a választások előtt, hogy nincs programja. Ez azért furcsa,
mert eddig folyamatosan azért kritizálták a kabinetet, hogy rossz a
programja és tönkreteszi az országot. Amíg kiizzadják magukból, hogy
valóban miért is kössenek bele az Orbán Viktor vezette kormányba, nézzük
meg azt a végeláthatatlan listát, hogy mi minden történt hazánkban 2010
óta. Ez segít a szavazóknak, és talán mankót ad az ellenzéknek, hogy
eldönthessék, hogy most merre van a hány óra. A felsorolás a teljesség
igénye nélkül készült.
Ahogy a Fidesz–KDNP megnyerte a 2010-es
választásokat, rövidesen nyakába kapta a devecseri iszapkatasztrófát,
majd felszámolták a károkat, felújították a menthető házakat és újakat
építettek. Később kifizették Bajnaiék Hajdú-Bétjének kárt szenvedett
libatartóit, igaz, azokat már nem tudták megmenteni, akik közben
felakasztották magukat.
2010 októberében válságadók bevezetéséről
döntöttek. Az igazságos közteherviselésben azoknak a multinacionális
vállalatoknak is részt kellett venniük, amelyek eddig leginkább a
nyerészkedésben jeleskedtek. Életbe lépett az egykulcsos, családi
adózás, jelentős tehercsökkentést jelentve, kiegészítve a családi
adókedvezményekkel. Az adóteher hangsúlya a fogyasztásra helyeződött.
A minimálbéreseket szintén bevonták az
adózásba, mondván, legyen vége a potyautas rendszernek: aki dolgozik,
járuljon hozzá a közkiadásokhoz is, végül is a fizetés nem segély.
Eltörölték az örökösödési illetéket az ingatlanok, ingóságok és
vállalati vagyonok után. Döntöttek arról is, hogy újra a gyermek
hároméves koráig jár a juttatás, és adókedvezmény segíti a munkába
visszatérő kismamákat, a fiatalabb és az idősebb korosztályt.
A foglalkoztatás erősítéséhez számos
intézkedést hoztak a munkahelyvédelmi akció mellett, ilyen például az
Ifjúsági garancia program. A nőknek negyven év után lehetővé tették,
hogy nyugdíjba menjenek, míg a gyermekneveléssel töltött időszakot
beleszámították a munkaviszonyba. Akinek pedig nem sikerült
elhelyezkedni a versenyszférában, közmunkaprogrammal segítettek.
Mindezeknek köszönhetően hétszázötvenezernél is többen dolgoznak
2010-hez képest, míg a munkanélküliségi ráta négy százalék alá esett.
A szociális intézkedések sorába illeszkedik
az Erzsébet-program, amely több százezer embernek biztosított
kedvezményes üdülést. A sort lehet folytatni az ingyenes étkeztetések és
az ingyenes tankönyvek biztosításával, de azt sem érdemes kihagyni a
sorból, hogy hároméves kortól kötelezővé tették az óvodát. A kormány
három lépcsőben csökkentette a rezsiköltségeket, ez érintette a
lakossági gáz, áram és a távfűtés árát, valamint a víz- és
csatornadíjakat és a szemétszállítást. Olcsóbb lett a
szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés is.
A kormány vette a bátorságot ahhoz, hogy
megszüntesse a kötelezővé tett belépéssel működő
magánnyugdíjpénztárakat, aki pedig hozamot ért el, megkapta a pénzét.
Ezzel sikerült kiegyensúlyozni az állami nyugdíjkasszát, abba nem
kellett állami forrásokat pumpálni és így az államadósságot tovább
növelni.
A családtámogatások összegét jelentősen
emelte a kormány, ezekre a célokra GDP-arányosan a legtöbbet költő
államok közé tartozunk az unióban. Mindezt úgy, hogy a kormány tagjai
felelős költségvetési politikát folytattak, tartósan három százalék alá
került az államháztartási hiány, kikerültünk az unió
túlzottdeficit-eljárása alól, töretlenül csökken az államadósság és
annak devizahányada. Ez utóbbiban fontos szerepet játszik a
lakosságiállampapír-állomány felfutása. A monetáris politikában is
fordulat következett be, historikus mélypontra csökkent az alapkamat, és
a bankokat az állampapírpiac felé terelték. A Magyar Nemzeti Bank pedig
már nem veszteségesen, hanem nyereségesen működik, és segíti a gazdaság
teljesítményét.
Szintén a jegybank segítségével sikerült a
devizahiteleket forintosítani, és ezzel végleg hatástalanították a
pénzügyi időzített bombát. Az adósok támaszt kaptak a kedvezményes
végtörlesztésen át az árfolyamgáton keresztül a családi csődvédelemig
is.
A számos kormányzati ösztönző program
mellett gyorsult az uniós pénzek lehívása, ennek is köszönhető, hogy a
gazdaság növekedése bőven meghaladja az uniós átlagot, sőt a tagállamok
élmezőnyébe tartozik a bővülés mértéke. A minimálbérrel együtt a
versenyszektorban is elkezdődött a béremelés, két számjegyű a
reálkeresetek növekedése, miközben az infláció alacsony. Sikerült
hatéves bérmegállapodást kötni, és hozzáláttak a szociális hozzájárulási
adó csökkentéséhez. A jó állami gazdálkodásból futotta a nyugdíjasoknak
Erzsébet-utalványra és prémiumra is. Több területen elindultak az
életpályamodellek, így például az oktatói pályán, a honvédelem és a
rendvédelem területén.
Úgy sikerült rendbe tenni a gazdaságot,
hogy idő előtt visszafizettük a Nemzeti Valutaalaptól, az Európai
Bizottságtól és a Világbanktól kapott hitelt, amelyet még Gyurcsány
Ferencék tettek a nyakunkba. Rekordokat dönt a külföldi tőke beáramlása,
sorra kezdődnek a zöldmezős beruházások, folytatódnak a fejlesztések.
Ezt segíti az a versenyképességet erősítő döntés, amely kilenc
százalékra csökkentette a társasági nyereségadó kulcsát.
A külföldi turisták újra felfedezték
maguknak az országot, amely biztonságos, nem leptek el minket a
migránsok, és nagy valószínűséggel terrorcselekményektől sem kell
tartani. A turizmus az építőipar mellett a gazdaság húzóágazata lett, ez
utóbbit segíti a családi otthonteremtési kedvezmény, amely három
gyermek után tízmillió forintot ingyen, tízmillió forintot pedig
kedvezményes kamattal ad az érintetteknek. Az építőipar azzal is
profitál, hogy az idevonatkozó áfát átmenetileg öt százalékra
mérsékelték, ahogy tették azt egyes élelmiszerek, szálláshelyek és az
internetszolgáltatás esetében.
Nem elhanyagolható az a lépés sem, hogy a
kormány rendezte az önkormányzatok, a kórházak, az egyetemek, a MÁV és a
BKV adósságát, miközben gyarapította az állami vagyont. Gondoljunk
például a Mol, a gáztárolók vagy éppen a közműszektor esetére! 2010 óta
sikerült befejezni a 4-es metró beruházását, miközben elindult a 3-as
metró felújítása, amelyhez a korábbi liberális városvezetés még hozzá
sem kezdett. Törvény védi a magyar földet, hogy azon magyar gazdák
termelhessenek, őket segítette az állami földszerzés lehetősége is. A
külföldi spekulánsok előtt pedig bezárták a kiskapukat.
Szintén a kormány javára írható, hogy
észszerűsítették a közigazgatást az okmányirodák és az egyablakos
ügyintézés bevezetésével és az állam működésében is elindult a rezsi-,
vagy ha úgy tetszik, a bürokráciacsökkentés. Ezek tetejében ingyenessé
teszik a nyelv- és a KRESZ-vizsgát.
Az ellenzék bírálatának az egyik elsődleges
célpontja az egészségügy, mondván, itt minden pusztul és rohad. Akkor
nézzük! A vidéki kórházak jó részét teljesen felújították vagy
korszerűsítették, mind az épületeket, mind az eszközparkot. Elindult az
Egészséges Budapest program, a következő években hétszázmilliárdot
költenek a fővárosi és Pest megyei kórházak fejlesztésére, összesen 25
kórházban, illetve hét önálló szakrendelőben lesz fejlesztés.
Az idén a Közép-Magyarország régióban
harmincmilliárdot költenek kórházfejlesztésre, folytatódik az orvosi
eszközök beszerzése, a mentőautók lecserélése és a béremelés. Nem
beszélve arról, hogy olyan volumenű egészségügyi beruházás, mint amilyen
a dél-budai centrumkórház lesz, az elmúlt száz évben nemcsak
Budapesten, de az egész országban nem volt. Az érdekképviseletekkel
kötött megállapodás szerint az egészségügyi szakdolgozók bére újra nyolc
százalékkal emelkedik, 2016 és 2019 között átlagosan 65 százalékkal nő a
bérük.
Az Orbán-kormány tett azért is, hogy
kiköszörülje azt a csorbát, amit a szégyenteljes 2005-ös népszavazás
csúfos vége jelentett, és lehetővé tette a határon túli magyaroknak a
kettős állampolgárságot.
A fentiek mellett jutott arra is pénz, hogy
megszépüljenek a kulturális örökségeink, így például a Várkert Bazár, a
Margitsziget, a Kossuth tér, az Erkel Színház, több kastély, múzeum, és
bizony épültek és épülnek sportlétesítmények – nemcsak focistadionok,
hanem kézilabdacsarnokok és uszodák is. Ennek köszönhetően rendezhettünk
olyan sporteseményeket, mint a vizes világbajnokság. Eközben arra is
ügyelt a kormány, hogy visszaszerezze az országnak a Seuso-kincseket. Ha
pedig a kultúrát említettük, talán soha nem nyert annyi magyar alkotás
nemzetközi elismerést, mint az elmúlt hét és fél évben.
A felsorolás biztosan nem teljes, de ha a
választások előtt „csak” ennyit újra számba veszünk, akkor a döntés
elvileg nem lehetne kérdéses.
Kiss Gergely - www.magyaridok.hu
Elfáradtam mire végigolvastam. Ha csak a 10%-át tették volna a szocik a 12 év alatt, nem lennének mostanra a megszűnés alatt. Köszönjük Orbán Viktor. Remélem, hogy még 20 évig vezetni fogja országunkat.
VálaszTörlésKommunista kutyából nem lesz demokrata szalonna.
VálaszTörlésCsak a vak nem latja mennyit szepült, fejlödött az orszag. Isten tartsa meg Orban Viktort.
VálaszTörlés