Ez mindenkit érint, akinek lakása van! Olvassák el!
A lakóingatlanok döntő többsége magánkézben van, sokszor a családok egyetlen jelentős vagyontárgyát jelentik. Ilyen társadalmi viszonyok között nem jöhet szóba az általános, országos ingatlanadó. Akkor sem, ha nemzetközi szervezetek és a baloldal ezt sürgetik – erről beszélt a Magyar Nemzetnek a pénzügyekért felelős államtitkár. Gion Gábor szót ejtett a negyedik hullám esetleges hatásairól és a gazdaságban rejlő tartalékokról is.
A LÉNYEG, RÖVIDEN:
- Aki egy biológiai veszélyhelyzetet politikai eszközökkel próbál megoldani, az inkább hozzá se fogjon.
- Nem segélyt kell adni, hanem lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy a munkanélküliek minél gyorsabban munkát találhassanak.
- Az ingatlan idehaza társadalmi szempontból egyszerűen nem adóztatható meg.
- Nem a gazdaságra káros korlátozásokkal és lezárásokkal szeretnénk megfékezni a negyedik hullámot, hanem az átoltottsággal.
- A kormány folyamatosan tárgyalja az újabbnál újabb gazdaságot újraindító intézkedéseket.
- Nem szeretnék olyan világban élni, ahol mindenkinek ugyanazt kell gondolnia. Sokan megtapasztalhattuk, milyen volt, amikor ezt kipróbálták, és nem hozott jó eredményt.
– A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD
közzétette a hazánkról készült legfrissebb országtanulmányát. Az utóbbi
időben az uniós vagy a nemzetközi összegzések nem szenvedtek hiányt
politikai utalásokban. Ez a dokumentum is beleillik a sorba?
– Szó sincs róla! Az OECD országtanulmánya üdítő kivételnek számít,
szakmai alapon, politikai zajtól mentesen készül el az összegzés. A
dokumentum összeállítását vita előzte meg, amelyben szintén
tárgyilagosan lehetett eszmét cserélni a felmerülő kérdésekről,
esetleges vitás pontokról.
– Sok a vitás pont?
– Az OECD és a kormány álláspontja a legtöbb kérdésben összecseng,
komoly vitákról nem lehet beszélni. Ilyen eredményt hoznak azok az
egyeztetések, amelyeknél a szakmai szempontok és nem a politikai nézetek
dominálnak. Néhány változtatás van csupán, amelyet az OECD melegen
ajánl, de a kormány – mivel egészen másként vélekedik a kérdésről – nem
fogad meg.
Az egyik ilyen az országos, általános ingatlanadó hazai bevezetése, a nemzetközi szervezet régóta szorgalmazza ezt.
– Akárcsak a baloldal…
– Az elmúlt évtized fő adóügyi változtatásai vitathatatlan sikert
hoztak. Csökkentek a jövedelemadók, miközben nőttek a fogyasztás
közterhei, így pedig olyan adórendszer alakult ki, amely vonzza a
beruházásokat, miközben komoly szerepet játszik a munkahelyek számának
jelentős növekedésében és a bérek emelkedésében. De ebbe a rendszerbe
nem illik bele az általános ingatlanadó, ez az adónem egyszerűen nem
való Magyarországra. Már csak azért sem, mert a lakóingatlanok kilencven
százaléka magánkézben van, ennek pedig az az oka, hogy a magyarok
szeretnek a saját lakásukban, házukban lakni. Ez egyben azt is jelenti,
hogy sok családnál az ingatlan az egyetlen nagy értékű vagyontárgy.
Az adószabályok nem szakadhatnak el a társadalmi viszonyoktól, az ingatlan idehaza társadalmi szempontból egyszerűen nem adóztatható meg.
– Az OECD-ben van helye ellenvéleménynek?
– Természetesen. S ez jól is van így, magam nem szeretnék olyan világban
élni, ahol mindenkinek ugyanazt kell gondolnia. Sokan
megtapasztalhattuk, milyen volt, amikor ezt kipróbálták, és nem hozott
jó eredményt. Visszatérve az országtanulmányra: eltérő állásponton van a
kormány és az OECD a munkanélkülieket megillető támogatás hosszúságáról
is. A nemzetközi szervezet szerint hazánk a kelleténél rövidebb ideig
folyósít segélyt. A nézetkülönbség abból adódik, hogy a kormány
felfogása szerint nem segélyt kell adni, hanem lehetőséget kell
teremteni ahhoz, hogy az érintettek minél gyorsabban munkát
találhassanak. Átmeneti megoldásként pedig szóba jöhet a közmunkaprogram
is, amely bár sikeres és hasznos, de idővel biztosan leépül, mégpedig
azért, mert a piaci szereplők munkát kínálnak majd a legtöbb
közmunkásnak. Megjegyzem: a folyamatok a kormány álláspontját támasztják
alá.
A legfrissebb adatok szerint idehaza újra foglalkoztatási csúcsot döntöttünk, a rendszerváltozás óta nem dolgoztak annyian, mint most. Nem kell különösebben hangsúlyozni, milyen eredmény ez, amikor éppen csak elhagytuk a vírus harmadik hullámát.
– Hogyan érintheti a gazdaságot az esetleges negyedik hullám?
– A gazdasági folyamatok megtervezése akkor is rendkívül bizonytalan
feladat, ha nincs globális járványhelyzet, a mai viszonyok között az
eddigieknél is komolyabb kihívás pontos prognózist adni. A kormány
határozott intézkedéseket tett a gazdaság védelméért és újraindításáért,
így most azzal számolunk, hogy idén több mint hat százalékkal nő a
magyar gazdaság, amit jövőre öt százalék feletti mutató követhet.
Magyarország megnyerte az oltási versenyt, és tovább is ösztönözzük az
átoltottságot, ez gazdaságilag is komoly előny.
Nem a gazdaságra káros korlátozásokkal és lezárásokkal szeretnénk megfékezni a negyedik hullámot, hanem az átoltottsággal.
– Miként vélekednek a jó tempójú magyar oltási programról az OECD-ben?
– A magyar oltási program gyorsaságát s ezzel sikerességét a nemzetközi
szervezet is méltatta az országtanulmányban. Nem véletlen, hogy az év
elején Magyarország oltott az egyik leggyorsabban, a gyorsaság pedig
ebben a helyzetben kulcsfontosságú. Minden egyes lezárásokkal sújtott
nap 10-15 milliárd forint kiesést jelentett az országnak, nem beszélve
az elvesztett emberéletekről. Elfogadhatatlannak tartom, hogy ilyen
viszonyok között a baloldal mindent megtesz az oltási program
megakadályozásért.
Aki egy biológiai veszélyhelyzetet politikai eszközökkel próbál megoldani, az inkább hozzá se fogjon. A kormány jó döntést hozott, amikor biológiai, orvosi megoldásokat keresett, és minden elérhető oltóanyagot bevetett.
Ennek lett a következménye, hogy másfél-két hónappal korábban nyithattunk, mint Nyugat-Európa legnagyobb része.
– Milyen kilátásokkal vágunk neki a következő időszaknak? Vannak a gazdaságban tartalékok?
– Komoly tartalékokról beszélhetünk, az egyiket a beruházások jelentik.
Jelenleg 6600 milliárd forintnyi termelőkapacitás-fejlesztés zajlik az
országban, ebből 2200 milliárdnyi a pandémia alatt kezdődött. Az adat
alapján a helyzet olyan, mintha nem is lett volna válság. A másik fontos
forrást az adhatja, hogy a lakosság komoly összegeket takarított meg. A
járvány időszakában – arányaiban – a harmadik legtöbbet a magyar
lakosság tette félre. A fogyasztók bizalma, bátorsága lassan visszatér,
megindulnak a nagyobb vásárlások, a félretett összegek így nagy lökést
adhatnak a gazdaságnak.
A kormány eközben folyamatosan tárgyalja az újabbnál újabb gazdaságot újraindító intézkedéseket, amellyel a célunk a gazdasági növekedés erősítése, ezáltal az, hogy a magyar családok, a fiatalok, az idősek jobban éljenek és a vállalkozások is előre tudjanak lépni.
Jakubász Tamás - www.magyarnemzet.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése